Mekkora a Rittal LCP (folyadékhűtési rendszermeghajtó) teljesítménytartománya?
Egy levegő/víz hőcserélő hűtőteljesítménye lényegében a vivővezetéki hőmérséklettől és a víz térfogatáramától, valamint az alkalmazott szellőztető levegő-térfogatáramától függ. Ha a vivővezetéki víz hőmérséklete megfelel a standard 15 °C-nak, és a térfogatáram 15 liter/perc modulonként, akkor 4, 8 és 12 kW hűtőteljesítmény érhető el. Ha a vivővezetéki hőmérsékletet lecsökkentjük pl. 6 °C-ra, akkor a hűtőteljesítmény megnövekszik kb. 20 kW-ra. Ezeknek az adatoknak a helyes megítéléséhez lényeges, hogy az értékek meghatározásához mekkora DT-t (a levegőbemeneti és a levegőkimeneti szerver közti hőmérséklet-különbség) vettek figyelembe. A korszerű szerverek - így pl. az HE-Dual CPU-rendszerek vagy a Blade-szerverek – esetében a DT-értékek 25 °C-ig terjedők lehetnek.

Az LCP-vel való felhasználásokhoz speciális alkatrészek szükségesek?
Minden olyan alkatrész korlátozás nélkül felhasználható az LCP-hez, amely a "Front to Back" (elölről hátra) hűtési elvet követi (az IT-berendezések 99%-a ilyen). Minden olyan Rittal szerverrackhez, amely az eddigiekben a szokásos hűtést kapta, a zárt ajtókra való átállást követően LCP-vel való hűtés alkalmazható, vagyis a standard rack hozzáépíthető, majd az LCP-hez illeszthető. A LCP-k oldalsó szerelése esetén a szerverszekrény változatlan marad, vagyis az összes magassági egység a teljes mélységében korlátozás nélkül használható marad. Ezenkívül a habanyag csíkok megfelelő áthelyezésével az oldalsó átáramoltatásos készülékek (pl. kapcsolók stb.) kielégítő hűtése is megoldható.

Felmelegíti-e a helyiség levegőjét a szekrényekből kiáramló járulékos hő?
A szekrények hűtőrendszere a helyiség levegőjétől teljesen függetlenül működik. A szekrényekben keletkező hő teljes egészen kivezetődik a hűtővizes kör révén.

Lehet-e a veszteségi hő függvényében szabályozni az elvezetett hő mennyiségét?
Az LCP esetében a szabályozott jellemző a 19"-os szerelési síkon befújt levegő hőmérséklete. Az ezzel kapcsolatos adatok megtalálhatók a gyártó kezelési útmutatóiban. Az üzembe helyezés során be kell állítani az LCP-n a kívánt névleges hőmérsékletet (a külön megrendelhető CMC révén). Ez az érték a továbbiakban a hűtőteljesítmény-igénytől függetlenül állandó marad. Ez a mágnesszelep megfelelő – automatikus – nyitása és zárása révén érhető el. Ezenkívül még a szerver bemeneti és kimeneti levegő-hőmérséklete is hozzá van igazítva a szükséges szellőztetési teljesítményhez. Ennélfogva az LCP mindig pontosan annyira hűt, amennyire szükséges. Nem vész el energia, és elkerülhetők azok a kondenzátumképződési és szárítási problémák, amelyek a túl erős hűtés révén keletkeznének.

Hogyan mozog a légáram a szekrényben, és milyen előnyök származnak ebből?
Általában véve elmondható, hogy a szerverszekrényekben az "Elölről hátra" hűtési elv érvényesül, vagyis a szekrény elülső oldalán áll rendelkezésre a hideg levegő, és a szekrénybe beépített eszközöknek saját szellőztetőjük van. Ezek beszívják a hideg levegőt, ez belül hűt, majd felmelegedve a hátoldalon távozik.
Az LCP-nek külön – speciálisan ehhez a széles körben elterjedt hűtési elvhez hozzáigazított – vízszintes levegő-hozzávezetése van, és így a szerverek a kapcsolószekrény teljes magasságában egyenletesen kapják a hideg levegőt, vagyis az összes készülék kellő mennyiségű hűtőlevegőt kap a szekrénybeli beépítési helyzetétől és a terhelési állapotától függetlenül. Nem alakul ki hőmérsékleti gradiens, és így szekrényenként nagyon nagy hűtőteljesítmény érhető el.

Működtethető-e az LCP nyitott ajtókkal?
Az LCP-nek a nyitott ajtókkal való viselkedése lényegében a mindenkori uralkodó környezeti viszonyoktól függ.
Ha az elülső ajtó nyitva van, akkor a hűtőlevegő kismértékben keveredik a helyiség levegőjével, de klimatizált helyiségekben nem várhatók ebből adódó hűtési problémák. Egészében véve nem kerül hő a helyiségbe.
A hátsó ajtót üzem közben csak rövid időre szabad felnyitni, mivel ezáltal megszakad a hűtési körfolyamat, és a keletkező hő a helyiségbe kerül. Ennek persze nincs hatása a szekrényben végbemenő hűtésre.

Miért van az, hogy az LCP mint levegő/víz hőcserélő oldalfali kialakítású?
Lényeges volt egy nagy teljesítményű hűtőrendszer kifejlesztése, hogy a következő évek igényei is kielégíthetők legyenek. Ez csak akkor érhető el, ha a hűtőlevegő hozzávezetése igazodik a készülékek igényeihez. A kettős padlóból kijövő levegővel való hűtés fő problémája a mennyezetre vagy a padlóra szerelt hőcserélők esetében a levegő vezetése. A felülről vagy alulról a szekrénybe hidegen beáramló levegő hőmérséklete a recirkuláció folytán nagyon erősen megváltozik. Számítóközpontokban a szekrényben alulról felfelé áramló levegő hőmérsékletében akár 20 °C-os változások is végbemehetnek, vagyis a szekrény aljába beépített szerver 20 °C-kal "kedvezőbb" körülmények között van, mint a szekrény felső részében található. Ezért az ilyen jellegű hűtőrendszereknek jelentősen alacsonyabb léghőmérsékletekkel kell működniük, hogy a szekrényben levő minden rendszer kellő hűtést kapjon.
Az oldalról való hűtőlevegő-ellátás esetében ez a probléma egyáltalán nem mutatkozik: A hűtés sokkal hatékonyabb és pontosabb, és a készülékek számára rendelkezésre álló hűtőlevegő hőmérséklete 1-2 °C-on belül állandó szinten tartható.

A „saját” szekrényként való megvalósítás folytán a rendszer következésen biztosít van a szivárgási kockázatok ellen. A vizet vezető minden alkatrész a voltaképpeni szerverszekrényen kívül található, és itt történik a padlózati vízvezeték-hálózathoz csatlakoztatás is. Ezenkívül a Rittalnak sokéves tapasztalatai vannak a levegő/víz hőcserélők területén, és ezek megjelennek az LCP-k felépítésében is. Ezeknek az elővigyázatossági intézkedéseknek köszönhetően még egy – nagyon valószínűtlen –szivárgás esetén sem kerülhet víz az elektronikus alkatrészek közelébe.

A keskeny, mindössze csak 300 mm-es méretnek köszönhetően nincsenek problémák a számítóközpontokban használatos raszterközök tartásával sem. A szekrény mélységi mérete nem növekszik meg, és így változatlan marad a számítóközpontokban használatos közlekedési útvonalak szélessége is.

Hogyan történik a vízvezetéki csatlakoztatás az LCP-n?
Az épület hálózatához vagy a visszafolyós rendszerű hűtőhöz való csatlakoztatás az egyszerű szerelhetőség végett alulról vagy hátulról lehetséges gyorszárak révén. Természetesen mód van ezeknek az épületgépészetben szokásos csavaros csatlakozókra való cseréjére is.

Működtethetők-e a számítóközpontokban egymás mellett léghűtéses és vízhűtéses szerverszekrények?
Természetesen. Csupán arra van szükség, hogy a vízhűtéses szekrények mellett legyen hűtővíz-csatlakoztatási lehetőség. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy nem éri további terhelés a helység klímaberendezését. Így az LCP-rendszerek révén a meglevő klímaberendezés kibővítése nélkül „lefedhetők” a számítóközpontban levő „forró pontok”.

Milyen méretekre van szükség az LCP-hez?
Magának az LCP-nek a méretei: 300 x 2000 x 1000 mm (szélesség x magasság x mélység). Az LCP a szélességi mérettől függetlenül csatlakoztatható bármely 2000 x 1000 mm-es (magasság x mélység) Rittal-szekrényhez. Külön kérésre más méretek is lehetségesek. Az LCP-ben modulonként két szellőztető van beépítve.

Alkalmas-e egy szellőztető is a névleges hőterhelés megszüntetésére?
A szellőztetők nem teljesen redundáns kialakításúak, de egy is elegendő ahhoz, hogy a rendszer egy bizonyos ideig működtethető legyen. Ez az idő nem függ a beszerelt modulok számától és a veszteségi teljesítménytől (három modul és így hat – ill. meghibásodás esetén öt – szellőztető alkalmazásával a rendszer továbbra is bármiféle káros hatás nélkül működtethető). A szekrény belső hőmérséklete azonban csekély mértékben megnövekedhet. A vezérlőelektronika felismeri ezt az állapotot, és önműködően megnöveli a megmaradt szellőztetők fordulatszámát.
Az LCP a vezérlőegység riasztási kimenete közvetítésével hiba esetén jelzést ad ki. A CMC-vel összekapcsolva a rendszer minden lényeges paramétere (víz: hozzávezetés/visszavezetés, hőmérséklet, átfolyás, szivárgás; levegő: hőmérséklet a szerverek előtt és után; szellőztetők: fordulatszám, mágnesszelep) figyelhető, és a CMC nyújtotta összes lehetőség állandó jelleggel rendelkezésre áll.

Igényel-e az LCP karbantartást?
Az LCP karbantartásmentes.  Minden alkatrésze nagyon hosszú élettartamú. Meghibásodás esetén jelzést kapunk a vezérlőegység riasztási kimenetén vagy a CMC közvetítésével (lásd fent).

Milyen előnyei vannak a vízhűtéses megoldásnak a léghűtéseshez képest?
A vízhűtéses szekrények révén jól kézben tartható, hatékony és költségtakarékos hűtés érhető el, olyan, amely a szokásos klimatizálás révén nem valósítható meg. Csak ezáltal lehetséges a szekrényben fizikailag rendelkezésre álló hely eredményes kihasználása, és nem kényszerülünk arra, hogy a klimatizálási problémák miatt félig üres szekrényeket állítsunk fel. Ezáltal nagyon jelentős mértékben csökkennek a beruházási költségek és a számítóközpont üzemeltetési költségei.

Szükség van-e a szereléshez kettős padlózati kialakításra? Ha igen, akkor mekkora a szükséges magasság?
A vízvezető csövek fektetéséhez nincs szükség kettős padlózatra. A csövek a padlózatban levő csatornákban is vezethetők. A kettős padlózatokban egy kb. 150 mm-es fő hűtőcsőre van szükség, és egy szekrény-hozzávezetésre kb. 50 mm-es szerelési magasságban. A kiváló minőségű összekötő csövek révén, így pl. azokkal, amelyek a padlófűtéshez használatosak, nagyon sokrétű elhelyezési lehetőségek kínálkoznak a hűtővíz-vezetékek számára is.

Az LCP hűtésű szekrények egymás mellé is helyezhetők?
Az LCP voltaképpen csak egy „keskeny” szekrény, és így nincs akadálya a tartozékok egymás mellé helyezésének. Tehát az LCP hűtésű rendszerek korlátozás nélkül egymáshoz illeszthetők.

Hogyan lehet megakadályozni, hogy az LCP-ben kondenzátum keletkezzen?
Páralecsapódás csak akkor lehetséges, ha a levegő jóval a környezeti hőmérséklet alá hűl, és így lecsökken a vízfelvevő, ill. -megtartó képessége. Az LCP a szokásos vízhőmérsékletek esetén a harmatpont felett működik, tehát páralecsapódásra nem kell számítani.

Ha mégis alacsonyabb hőmérsékleteken kellene használni, akkor a szabályozás minimálisra csökkenti a kondenzátumképződést. Az alkalmazott konstrukciós megoldás megakadályozza, hogy az esetleg keletkező kondenzátum kilépjen az LCP-ből. Ehhez megfelelő levegővezetés, lehúzórács és aktív kondenzátumkezelés használatos. A felhasználó választhat, hogy a kondenzátumot a visszavezető ágba irányítja el, vagy elvezeti az LCP kondenzvíz-kivezetése révén.

Hogyan lehet megakadályozni a LCP-ben a kiszáradást?
A hűtés egyidejűleg a levegő szárítását is jelenti. A rendszer a kábelbevezetések miatt nincs tökéletesen tömítve a környezetéhez képest. Az így létrejövő nagyon csekély légcsere is elegendő ahhoz, hogy az LCP-ben a levegő relatív páratartalma 30% – vagyis a kritikus szint – felett maradjon. A szekrény belsejében sosem áll fenn veszély a sztatikus feltöltődések miatt.

Működtethető-e együtt az LCP a CPU-hoz alkalmazott hűtési megoldásokkal?
Mindig mód van a közvetlen CPU-vízhűtés és az LCP egyidejű használatára.
A közvetlen CPU-vízhűtés révén – a számítógéprendszerektől is függően – a teljes veszteségi hőnek legfeljebb 70%-a vezethető el. Ezért nagy hűtőteljesítmény-igények esetén szükség van valamilyen kombinált hűtésre is. Kérjük, olvassák el az Uni Utrecht projekt kapcsán kiadott külön dokumentumainkat is.

Hogyan akadályozható meg, hogy csőtörés esetén víz kerüljön a szerverrackbe?
Az alkatrészek gondos megválasztásával a csőtörés gyakorlatilag kizárható.
Az egyes hűtőmodulok alsó része egyben felfogóedény a víz számára. Ezek a részek össze vannak kötve egymással, és így az esetleges víz azonnal továbbvezethető a kondenzvíz-kivezetőbe. Az LCP-nek és a szerverszekrénynek a térbeli elkülönítése mindig biztosítja, hogy ne jusson víz a szerver környezetébe. A beépített szivárgásérzékelő azonnal jelzi a legkisebb szivárgási mennyiségeket is, így gyorsan meg lehet tenni az ellenintézkedéseket.

Miért nyújt lehetőséget az LCP egy vagy két szekrény hűtésére?
A legfontosabb konstrukciós elv az volt, hogy egy olyan hűtőrendszert kell kialakítani, amely rugalmas és optimális módot nyújt a korszerű szervek óriási levegőszükségletének kielégítésére. A „vízszintes” hűtés a megválasztott szellőztetőkkel együtt lehetőséget nyújt a jobb, bal vagy kétoldali hűtésre. Másrészről viszont, ha csak „mérsékelt” hűtőteljesítmény szükséges, akkor ez gazdaságosan megvalósítható: Így pl. egyetlen LCP egy modullal ellátva alkalmas két, egyenként 2 kW-os veszteségi teljesítményű szerverszekrény hűtésére. Arra is mód van hogy egyetlen LCP-vel 20 kW-ig terjedő hűtőteljesítmény érjünk el szekrényenként. Az LCP tehát tág tartományban képes a kívánt hűtőteljesítmények fedezésére. A vásárlók számára ez azt jelenti, hogy nagy biztonságban tudhatják a beruházásaikat, mivel az LCP az igények szerint növelhető.

Lehet-e egy már felállított LCP-t utólagosan módosítani?
Az LCP modulos kialakítású, vagyis a hűtőkapacitás egy további modul „bedugaszolásával” 4 kW-os lépésekben bármikor kibővíthető.

Milyen alkalmazásokban és helyzetekben kell levegő/víz hőcserélő rendszereket használni?
Olyankor mindig, ha a helyiségben levő klímaberendezés hűtőképessége nem elegendő a mindenkori nagy teljesítményű szerverek hőterhelésének kezelésére.
Az újonnan tervezett számítóközpontok esetében ez a határ kb. 1000-1200 W/m2, a régebbi számítóközpontokban azonban gyakran jóval kisebb értékű. Így rackenként a legkedvezőbb esetben legfeljebb 4 kW-tal kell megbirkózni. Ezzel szemben a Blade-szerverekkel megpakolt rackek esetében napjainkban már akár 17 kW-os érték is előfordul.
Az LCP még olyan esetekben is megoldási lehetőséget kínál, amikor nincs klímaberendezés: A Rittal visszafolyós rendszerű hűtőkkel kombinálva gyors és egyszerű klimatizálást nyújt a nagy teljesítményű cluster-rendszerek számára.

Milyen járulékos infrastruktúra szükséges a rendszer működtetéséhez?
Az LCP működtetéséhez szükség van az egyes szekrényekhez vezető csőre, és a hűtővizet szolgáltató berendezésre. Az egyes önálló szekrények közvetlenül csatlakoztathatók a hűtővízre, több szekrény esetében hűtővízelosztó alkalmazható a fűtési elosztókhoz hasonlóan. Napjaink klimatizált számítóközpontjaiban már megvan minden, amire szükség lehet. Gondoskodni kell a „hideg” vízről (megfelelő többletkapacitással, különösen a szivattyúk vonatkozásában), és ennek a számítóközpont vízvezeték-hálózat révén a légcirkulációs hűtőkhöz vagy a mennyezeti hűtőkhöz való elosztásáról.

A vízhűtés révén a jelenlegi léghűtéses megoldások mely lényeges hátrányait lehet megszüntetni?
A szokásos hűtés alkalmazásakor az okozza a fő problémát, hogy nagyon nagy levegőmennyiségeket kell a kettős padlózat vagy az álmennyezet közvetítésével és a helyiségeken belül mozgatni, és a komplex áramlási viszonyok miatt a hideg levegő gyakran nem jut el kellő mennyiségben a szerverekig. Voltaképpen elegendő hideg jön létre, de mégis gyakori, hogy a kettős padlózatot alkalmazó berendezések hűtőteljesítménye jóval meghaladja a hűtendő berendezések által felvett elektromos teljesítményt, és a hűtés mégsem kielégítő. Ez azért van így, mert a hűtőlevegő a szerverig menő útjában a recirkulációk következtében már jelentősen felmelegedik. A szekrényben keletkező veszteségi teljesítménynek víz révén való elvezetésével kimagaslóan jobb arány hatásfok érhető el, mint a hozzávezetett hideg levegővel. A víz az anyagi jellemzői révén csak 4000-szer jobban szállítja a hőenergiát, mint a levegő, és így jóval kisebb vezetékek révén is sokkal nagyobb hőmennyiségeket lehet elvezetni.

Az LCP-hez felhasználhatók-e a 19”-os szekrények tartozékai és egyéb berendezési részei?
Az LCP és a hozzá tartozó szerverszekrény a Rittal-szekrénycsalád standard termékei. Az összes alkatrész és tartozék korlátozás nélkül alkalmazható.

Milyen mélységben építhetők be a szerverek?
A korszerű szerverrendszerek mélységi mérete 800 mm-ig terjedhet. Ezért tanácsos a 19”-os szerelési síkokat úgy beépíteni a szekrénybe, hogy elöl és hátul azonos távolság maradjon az ajtóig. Így a 19”-os szerelési síkok és az LCP között maradó hely – az oldalsó helyet is figyelembe véve – kellően nagy a bemenő és a kiáramló levegő számára. Az oldalsó nyílásoknak a teljes mélységig terjedően szabadon kell maradniuk.

Hogyan viselkedik az LCP a környezeti hőmérséklet emelkedésekor, ill. tűz esetén?
Tekintve a kifelé zárt konstrukciós megoldást, még erősen megnövekedett környezeti hőmérsékletek sem okoznak gondot, feltéve, hogy a hideg vízzel való ellátás megfelelő. Ez hatásos védelmet jelent a helyiségben keletkező tűz esetén is a tűz hatásai ellen. Biztonságosan távol tartható a füst, a vízgőz, minden maró hatású gáz és az oltóvíz is. Csak a nagyon nagy hőmérsékletek vagy a közvetlen láng behatása lehet kritikus. A közelben vagy a szomszéd helyiségben keletkező tűz okozta károk ellen azonban megvan a kellő védelem.

Az új Top Therm hűtőkészülék-generációhoz tartozó hűtőkészülékek az ajtó nyitásakor az ajtó véghelyzetkapcsolója által vezérelve teljesen kikapcsolnak.
Az alapkontrollerrel ellátott 230 V-os készülékek esetében az ajtó nyitásakor csak a külső szellőztető és a kompresszor kapcsol ki. A belső szellőztetés továbbra is működik.
Az összes 400-460 V-os Top Therm hűtőkészülék esetén az összes komponens, vagyis a belső és külső szellőztető és a kompresszor egyaránt kikapcsol.

Hogyan lehet egy Rittal Top Therm hűtőberendezés esetében megszüntetni az alábbi hibákat? Az alapkontrollerrel ellátott TopTherm hűtőberendezés háromfázisú áramra van csatlakoztatva. A készülék működik, de a két LED egyike sem világít.
Helytelen a háromfázisú bekötés.

Mekkora az a legnagyobb légnedvesség, ameddig a Rittal SK klímaberendezések még működtethetők?
Kb. 95%.

Lehet-e a TS 8 tetőszellőztető (3164.xxx) fordulatszámát szabályozni?
Igen. Az SK 3120.000 fordulatszám-szabályozóval.

Mekkora a Rittal DK 7980.000 szellőztetőbővítő készlet élettartama?
Kb. 37 500 óra.

Milyen kapcsolóállásban van a zavarjelző relé a komfortkontrollerrel ellátott Rittal TopTherm klímaberendezések esetében?
A K1 és K2 zavarjelző relék feszültség rákapcsolásakor meghúznak.

Alkalmas-e a Rittal hűtőberendezések digitális kimenete egy SPS vezérléséhez?
Igen. Közelebbi tájékoztatás végett nézzük meg a berendezések kezelési útmutatóját.

Mekkora az SK 312000 fordulatszám-szabályozó névleges üzemi feszültségének tűrése?
A névleges feszültség ±10%-a.

Milyen feszültségtartományban lehet a Rittal ToptTherm és a korábbi sorozathoz tartozó hűtőberendezéseket működtetni?
A megadott feszültség ± 10%.

Mik a Rittal TS tetőszellőztetők (SK 3164.xxx) elektromos adatai?
Elektromos jellemzők: 230 V - 0,3A / 0,35 A, 50/60 Hz 115 V 0,6A / 0,7 A , 50/60 Hz
A szellőztető elektromos adatai: 68 W / 81 W, 50/60 Hz

Milyen védettségi fokozata van az SK 3114.100-as digitális hőmérséklet-kijelzőnek?
Magának a készüléknek IP 20.
Beépített állapotban az elülső oldal felöl IP 54.

Milyen szűrési osztálynak felelnek meg a Rittal szűrős szellőztetők standard és finom szűrőbetétei?
A DIN 24 185 / EN 779 szerint:
standard szűrőbetét: EU 3 / G3,
finom szűrőbetét: EU 5 / F5.

Milyen szűrési osztályba tartoznak a Rittal TopTherm hűtőberendezések gyapjú és fém szűrőbetétei?
A fém szűrőbetétek szűrési osztálya: G3 (EU3), a gyapjú szűrőbetéteké: G1 (EU 1).